Elég közel van és elég nagy a befolyása a világnak ezen a részén, úgyhogy nem volna nehéz észrevenni Magyarországról: Angela Merkel, a német kancellár. Az még hagyján, hogy szorgos keletnémet vegyész kutatóból (ők meglehetősen jók voltak, lásd a vegyiparukat) lett politikus. A tudomány politikai pozícionálása szempontjából sokkal lényegesebb, hogy kancellárként a korábbi környezetpolitikai tevékenységi körén is továbblépett: országa elsőrendű érdekeként a tudományos kutatás feltéltelrendszerének javítását tekinti, legyen szó külpolitikáról vagy konkrét költésgvetési politikáról. politikáról. A tudományos kutatást bevitte az európai politika ágendájába, nem véletlen, hogy a 2007-es német soros elnökség alatt vált a European Research Council politikailag formalizáltan is fajsúlyos testületté.
Merkel pontosan tudja, hogy középtávon Németország nincs egy súlycsoportoban Kínával vagy Indiával, ha versenyezni akarna velük - ezért aztán a most meglévő német gazdasági és tudományos potenciált inkább beépíti: idén már létrehozzák a Max-Planck-Institut indiai változatát. És a legfontosabb: érdemi finanszírozási lépéseket kezdeményez azért, hogy néhány év külföldi tartózkodás után érdemes és lehetséges legyen hazatérniük a német kutatóknak - valamint, hogy mind több külföldi, köztük indiai kutatót fogadjanak be.
Mit tehetnénk ehhez hozzá?
Egy igazi tudomány-politikus
2008.02.25. 06:11 FGy_SciCom
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://tudomanykoalicio.blog.hu/api/trackback/id/tr62353318
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.